2015. március 1., vasárnap

13. Nap

Hellókaa! :) Hogy vagytok? Suli? Egyebek? Gondolom a tanárok most már mindenkire rászálltak újból, így második félév alkalmából:) Kitartás! Ennek a résznek a 3/4-e 18+-os dolgokat tartalmaz. Aki nem igazán szeretne elolvasni az tekerjen a végére:) Rövidebb lett, mint szokott lenni, de ígérem hozom majd a részt hamar! 2 komi után rész! Jó olvasást
- Hogy micsoda? - kerekedtek el a szemeim - De én... szóval még...
- Hogy szűz vagy? - mondta ki kerek-perec azt a szót, amit én nem tudtam kinyögni.
Lassan bólintottam egyet, de azért próbáltam még közelebb kerülni hozzá.
- Lena azt hittem hogy te már nem vagy az.
- Nem vagyok olyan, mint a többiek a gimiben Aron. Én a megfelelő embert vártam, akinek odaadhatom, akiről tudom hogy szeret és nem verne át - mondtam.
- Vártál? Szóval meg találtad? Ez esetben ki az? - kérdezte.
- Hát sötétbarna haja van, zöld szemei, izmos azt se felejtsem ki és éppen most tornyosul felettem, lesben állva hogy megkapjon - meséltem mosolyogva, mire szó nélkül lecsapott az ajkaimra.
A csuklóimat egy idő után kiengedte tenyerei fogságából. Ezt a lehetőséget kihasználva ösztönösen csúsztattam tincsei közé a kezeimet és néhány alkalommal meghúzogattam, mire válaszul  egy kis morgást kaptam.
Aron keze bekúszott a pólóm szegélye alá és a csípőmtől lassan egyre fentebb, nagyobb területeket kezdett el simogatni, közben pedig felsőmet le húzta rólam. Majd egyből a melltartóm is követte. Automatikusan takartam el a két mellemet kezeimmel. 
- Nem hinném hogy szégyelned kéne. Ez egy igazi nagy adottság - suttogta félig viccesen, félig komolyan - Tényleg biztos vagy benne? - kérdezte.
- Igen -sóhajtottam, majd leengedtem mindkét kezemet magam mellé.
Aron óvatos puszikkal haladt egy re lentebb a nyakamtól egészen az előbb még eltakart testrészemre. Tekintete azt sugallta, mintha éhezne. Kezeibe fogta az egyiket majd lassan a bimbómnál körkörös mozdulatokat írt le. A számból akaratlanul is egy jóleső sóhaj szakadt fel, mire a fiú felbátorodva már a szájával kényeztetett tovább. Szívta és nyalogatta, pont ahogy én kívántam, mondanom se kellett, mintha tudta volna, majd ugyanezt megismételte a másik keblemmel. Úgy éreztem nekem is kell valamit cselekednem, így felindulásból lerántottam róla a pólóját. A testét még mindig a szálkás izmok jellemezték, amitől kénytelen voltam elpirulni.
- A hasam is szerelmes lett beléd - mondta, ezzel megemlítve a görbe estémet, amikor közöltem hogy szerelmes vagyok a hasába.
- Ennek örülök - dadogtam, mire jókedvűen felnevetett, majd a szemei elsötétedtek megint és folytatta onnan, ahonnan abbahagyta.
Egy egyszerű mozdulattal kigombolta a rövidnadrágom gombját, majd a cipzárt, mire én megemeltem neki a csípőmet  hogy könnyebb legyen neki lehúznia rólam.
Az arcom lángba borult és amikor végig simított a combom belső részén akkor az ágyékomnál belenyilalt az erőteljes vágy. Automatikusan csúsztam hozzá közelebb, arra utalva hogy ezt ismételje meg. Szerencsére értette mit szeretnék, így teljesített a gondolatbeli kérésemet. Jóleső sóhajaim megint visszatértek, Aron ebből újabban felbátorodva megragadta az utolsó ruhadarabot ami még volt rajtam és lassan lehúzta rólam.
- Azt hiszem... hogy neked is meg kéne szabadulnod attól a pár ruhadarabtól - mosolyogtam.
- Akkor mire vársz? Úgy is kényelmetlen már ez a nadrág.
Felbátorodva ettől nehezen, de magam alá gyűrtem a fiút. Kicsit több ideig tartott az alsó ruharészek levétele nekem, mint neki, de a végén sikerült. Diadalittas mosollyal ültem az ölébe, mire felnyögött, majd a helyzetünkön rögtön fordított, így megint ő került felém.
- Van nálad...? - kérdeztem értelmesen.
- Meglepő, de van - bökte ki - Úgy gondoltam biztos ami biztos alapon és úgy látszik igazam volt - magyarázta meg, majd felpattant és a táskájához sietett egy szál semmibe, ágaskodó hímtaggal. Amint megtalálta visszajött hozzám és megint felém mászott. Egyik kezével támaszkodott másikat pedig lentebb vezette a csiklómhoz. Óvatosan simogatni kezdte a nedves területet, majd azt éreztem ahogy egyik ujja belém csusszan.
- Csak téged akarlak - nyögtem ki nehezen.
- Értem én kicsim, de így kevésbé fog fájni - csókolt meg és folytatta.
- Ó, Istenem - nyögtem fel.
Nem sokkal később ezt megismételte a becses tesztrészével -ahogy ő nevezte - is. A számat olyan  szavak hagyták el, amik értelmetlenek voltak, vagy mintha egy új fajta nyelv lett volna, amit most találtam ott, akkor ki, helyben.
Amikor mindketten a csúcsra értünk, Aronra rádőlve feküdtünk a ház szűk kis ágyán.
- Szeretlek - támaszkodott az egyik karjára, hogy így oldalra fordulva a szemembe tudjon nézni - Ezek után nem tudom magamban tartani! Nem érdekel hogy a kintiek mit szólnak hozzá, én ezt érzem!
- Én is szeretlek - Néztem fel rá és hevesen megcsókoltam.

11 megjegyzés: